Étkezés a kórházban 

Az ókori Hippokratész és Galénosz óta számos írásos emlék bizonyítja, hogy megfelelő étrenddel eredményesebb és gyorsabb gyógyulást lehet elérni a betegeknél. A 20. század úttörő orvosai felismerték, hogy a rendszerbe szedett diéták útmutatást adhatnak a többi orvosnak, valamint a gyógyítás más szereplőinek is.

Felvinczi György fordításában (Lőcse, 1694) olvasható egy ma is megszívlelendő rigmus a 18. fejezetből (Buda, 1995): 

"Őszibarack rostos levét Igyad, 

bármennyi fér beléd.

 Azt is tudjuk, mennyire jó

 Édes szőlő és a dió. 

Ha eledeled mazsola 

Egy tüsszentés se lesz soha. 

De más is legyen az ebéd,

 Mert megbánja az epéd..."

A több mint háromezer éves kínai könyv a Shurai ötféle orvosa közül második helyen említi a betegségek megelőzésén munkálkodó, diétával foglalkozó orvost. Hippokratész (i.e. 460- 377k.) a Corpus Hippocraticumban külön fejezeteket szentel a táplálkozásnak és az egészséges táplálkozásnak. Celsus (1. század) nyolc könyve közül négy a dietetikát taglalja. Galénosz (129-201) "Az egészségvédelemről" című könyvében a dietetikát az egészség és a betegség közötti átmenetben gondolkodva fejti ki.

Magyarországon Pápai Páriz Ferenc (1649-1716) Pax Corporis 

https://library.hungaricana.hu/hu/view/RMK_I_1474-RM_I_8r_0375/?pg=14&layout=s  (régi írás tehát lassan olvasni) című művében a betegségek megelőzését valamint egyes betegségek kapcsán a mértékletesség, a helyes táplálkozás ismérveit hangsúlyozza. . Kibédi Mátyus István (1725-1802) Marosszék főorvosa az 1792-ben megjelent "Diaetetica" majd kibővítve "Ó és Új Diaetetica" https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_ORVO_Muzealis_36_2_Matyus_UjDiaetetica_2/?pg=0&layout=s 

(régi írás)című könyveiben az egészséges életmód szabályait tárgyalja (növényi-, állati eledelek, gyönyörködtető ízes eledelek). 

Magyarországon:

Soós Aladár (6/2. ábra) (1890-1967) hazánkban elsőként ismerte fel, hogy a betegek élelmezésével olyan szakembereket kell megbízni, akik szakmai ismereteik birtokában összekötő szerepet töltenek be az orvos és a konyhai üzem között. "Élelmezési technikus" képzést indított, mely végzettséggel rendelkezők az egészséges táplálkozás és konyhatechnikai ismeretek birtokában képesek a magyar lakosság táplálkozásának, ezen keresztül egészségének javítására. Az Egyesült Államokban már működő diétás nővér-képzés mintájára Budapesten 1922-ben megszervezte - Európában elsőként - a középiskolát végzett "élelmezési technikusokból" a "diétásnéne" képzést. Az elnevezéssel azt a "nénét" akarta felidézni a betegek számára a klinikai kezelés alatt, aki kellemes, meghitt és családias légkört teremt a beteg részére. 1927-re kidolgozott elix rendszernek, amely "Budapest System"-ként Európa több országában is ismertté vált. A rendszerben az "elix" egy mérőszám volt, amely az ételek nyersanyagértékét és a ráfordított munka mennyiségét jelentette. A 20. század folyamán eközben már több diéta is ismert volt, melyeket kitalálójukról neveztek el. Ilyen volt például a Herzog-diéta, amely a polycythaemia kezelésére szolgált, és állati fehérje-mentes volt, vagy a Patek-diéta, amelyet a májcirrózis kezelésére alkalmaztak. A megnevezések között volt olyan, amely szervet jelölt, például májkímélő-epekímélő diéta. Ez utóbbi két elnevezés még ma is használatban van, ám nem veszi figyelembe egy-egy betegség változását, "dinamikáját".

Az élelmiszerek, ételek emészthetősége befolyásolható a nyersanyagok kiválasztásával, a megfelelő előkészítési műveletekkel (tisztítás, darabolás), az alkalmazott ételkészítési eljárásokkal és a kiegészítő műveletekkel. Nem elhanyagolható szempont, hogy az elkészült ételek milyen élvezeti értékkel bírnak (érzékszervekkel megállapítható tulajdonságainak összessége) és milyen körülmények között kerülnek elfogyasztásra (tárgyi és pszichés feltételek).A húsok, húskészítményeken belül a tőkehús (marha, sertés) emészthetősége függ az izomszövet - kötőszövet - zsírszövet arányától. Minél több az izomszövet, annál könnyebben emészthető a hús. Kímélő étrend ételeihez a látható zsírszövetet el kell távolítani és túl sok kötőszövetet tartalmazó húsrészt nem szabad felhasználni. Az egyes húsrészek között különbség van az emészthetőség szempontjából. Az elsőrendű részek (gerinctáj, comb) felhasználása előnyösebb. A fiatal állatok húsa több vizet tartalmaz, lazább rostozatú (szerkezetű), ezáltal könnyebben emészthető. A belsőségek közül legkönnyebben emészthető a máj. A fiatal szárnyasok húsa zsírszegény, laza, nedvdús (mell, comb). A halak közül a sovány fajták emészthetősége könnyebb pl. süllő, fogas, amur, tonhal. A húsipari termékek közül könnyebben emészthetők a zsírszegény fajták és a baromfihúsból készült felvágottak (pl. gépsonka, sonkaszalámi, fehérpecsenye, csirkemell felvágott, pulykajava stb.). A füstölés, szárítás nehezebben emészthetővé teszi a húskészítményeket (szárazkolbászok, szalámifélék). A tojás emészthetőségét a frissesség és az elkészítés módja befolyásolja. A tej, tejtermékek közül a tej, tejszín, tejföl, túró emészthetősége frissességüktől függ. A savanyított tejtermékek (kefir, joghurt, aludttej, gyümölcsjoghurt) könnyebben emészthetők, mint a tej. A sajtok közül a lágy sajtok könnyebben emészthetők, mint a félkemény és kemény sajtok. A kemény sajtok emészthetőségét lereszelve javul. A csípős, erős illatú fajták betegélelmezésben nem használhatók pálpusztai, rokfort, parenyica). A juhtejből, kecsketejből készült termékek általában magasabb zsírtartalmúak, aromásabbak és nehezebben emészthetők. A gabonaféléknek, kenyereknek, tésztáknak minél nagyobb a rosttartalmuk, annál tovább tartózkodnak a gyomorban, így nehezebben emészthetők. A gabonafélék pelyhesítése során fizikai szerkezetük megváltozik és ezáltal javul az emészthetőségük (pl. zabpehely, kukoricapehely). A lisztek emészthetősége a kiőrlés fokától függ. Minél fehérebb a liszt, annál alacsonyabb a rosttartalma, így könnyebben emészthető. A fehér kenyér, fehér lisztből készült péksütemény emészthetősége könnyebb, mint a félbarna, barna készítményeké. A másnapos vagy a pirított kenyér, péksütemény a gyomorban kisebb, lazább csomókban tapad össze, mint a friss kenyéré. A kenyér emészthetőségét még befolyásolja a dagasztás, kelesztés, sütés módszere, tökéletessége. A kétszersült emészthetőségét fokozza az ismételt hőbehatás, a szárítás és a készítéshez felhasznált tej. A száraztészta emészthetősége függ a felhasznált liszt kiőrlési fokától és a kilogrammonként felhasznált tojás mennyiségétől. Minél több a felhasznált tojás mennyisége, annál könnyebb a tészta emészthetősége. A tészta emészthetőségét fokozza a vékonyra nyújtás, a finomra aprítás is. A jól emészthető tésztafélékhez tartozik a puffasztott tarhonya. A rizs könnyű emészthetősége finom elosztású keményítőtartalmának köszönhető. A barna rizs rosttartalma magasabb, a puffasztott rizs emészthetősége fokozottabb. A zsiradékok közül könnyebben emészthetők a növényi olajok (napraforgó, repce, olíva), a tejzsiradékok (vaj, tejföl, tejszín) és a margarinok. A magas hőfokra való hevítés rontja az emészthetőséget. A zöldség- és főzelékfélék emészthetősége függ frissességüktől, nedvtartalmuktól, rost-tartalmuktól. A kímélő jellegű ételek készítéséhez érett, friss zöldség - és főzelékfélék alkalmasak. A kíméletesen tartósított (mélyhűtött) zöldségféléket részesítsük előnyben a konzervekkel szemben. A durva rost- tartalmúak emészthetősége áttöréssel javítható. A burgonya a könnyen emészthető nyersanyagok közé tartozik. A száraz hüvelyesek nehezen emészthetők cellulóz tartalmuknál fogva, ezért kímélő étrendben nem alkalmazzuk őket. A gyümölcsök emészthetősége függ a nedvtartalomtól és a rosttartalomtól. Érett, nedvdús, ép fiatal példányok alkalmasak asztali gyümölcsnek. Ételkészítéshez a hibás példányok is felhasználhatók. Szükség esetén hámozással, az apró magvak eltávolításával csökkenthetjük rosttartalmukat. Coeliakia kezelése - Gluténmentes diéta  A coeliakia előfordulása sajnos egyre gyakoribb. Az egyetlen kezelési módja a betegségnek a gluténmentes diéta betartása. A betegség terápiája - a diéta betartása - nagy odafigyelést igényel, mind az ételt elkészítő személyzet, mind a tálalást végző személy, és persze a beteg részéről. Az évtizedeken át folytatott diétázásnak nincs kóros állapotokat okozó következménye, kellő odafigyeléssel az egészséges táplálkozás alapelvei is megvalósíthatók általa. 

Az alapétrend a kórházban fekvő, diétát nem igénylő betegek átlagos energia- és tápanyagszükségletét fedezi. Összeállításánál figyelembe kell venni, hogy a betegek mozgása helyhez kötött, fizikai igénybevételük korlátozott, sokat pihennek és fekszenek. Az étrend energiatartalma 1800-2200 kcal (7560-9240 kJ) naponta. A tápanyagarányok az egészségmegőrző, kiegyensúlyozott táplálkozásra jellemzőek: Fehérje: 0,8-1 g/ttkg/nap (12-15 E%) Zsír: 1 g/ttkg/nap (30 E%) Szénhidrát: 4-5 g/ttkg/nap (55-58 E%), hozzáadott cukor 8 E% Rost: 25 g / nap Folyadék: 2 liter / nap.

Nyersanyag előírás: pár példa.

Hús: színhús 100-120 g/ fő, darált hús 60-80 g / fő, levesekhez 60-80 g / fő, Húskészítmények: feltétként 90-120 g / fő, Máj: feltétként 100-120 g / fő. Tej 2-3 dl / fő, kefir-joghurt 1-2 dl /fő stb. 

Ezzel a cikkel csupán egy kis történelmet mutattam be, meg hogy milyen nehéz amúgy a dietetikusoknak is. Mert hiába megy az interneten sok kép, hogy miket esznek a betegek sajnos, csak az elkészítés módján lehet változtatni. Minden országban másképp van a dietetika. Nálunk ez az elfogadott. 

Felhasznált irodalom: Az Egységes Diétás Rendszer története és változásai a mai magyar kórházakban Czékmán Ervin ■ Csajbókné dr. Csobod Éva2 ■ Pálfi Erzsébet dr.2 Veresné dr. Bálint Márta2 ■ Tátrai-Németh Katalin dr. Dr. Manninger Jenő Baleseti Központ, Budapest Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar, Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék, Budapest, 

Klinikai és gyakorlati dietetika Szerkesztette: Figler Mária Szerzők: dr. Polyák Éva, Breitenbach Zita, Szekeresné Dr. Szabó Szilvia Medicina Könyvkiadó Zrt ● Budapest, 2015 Az élettudományi-klinikai felsőoktatás gyakorlatorientált és hallgatóbarát korszerűsítése a vidéki képzőhelyek nemzetközi versenyképességének erősítésére. A kiadvány a következő program keretében jelent meg: TÁMOP-4.1.1.C-13/1/KONV-2014-0001 © Figler Mária, Szerzők, 2015 ISBN 978 963 226 562 9

Aki elakarja olvasni : https://www.scribd.com/document/401213741/Klinikai-es-gyakorlati-dietetika-pdf